Kérdés?

matyko78 írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

Na most azért egyet tisztázzunk. Én nem tudom mi van nálatok, de a Damm-éknál az volt ha jól emlékszem, hogy pld. a d.) pontra meg lett nyerve, aztán menet közben megváltozott a rendszer, az Andrea meg azt kérte, hogy maradjon a d.) pontra vonatkozó rendelkezés csak most már más miatt.

Tehát nem az eredeti keresetét kérte határozatba önteni.

Jó az ellenkérelemben igazad van az jogos. Az egy védekezés, nem kérelem.

Mondjuk nem egyszerű a kérdés.

Mert valóban, ha egyik "a"-t mond , a másik "b"-t. Akkor akár helyt is adhat a keresetnek egy "c" miatt -ezt mondjuk ilyen hivatalból észlelés esetén tudnám elképzelni, bár ott sem, mert ott is azt akkor kérni kell! - , vagy elutasít egy "c" vagy "d" miatt.

Nem vitatjuk ugye, hogy a két kérelmet önálló kérelemként kell kezelni. A csatlakozót is.

Na most akárhova lyukadok ki, amelyik beadvány nem kéri a rendelkezés megváltoztatását részben sem, az az indokolás ellen irányul szerintem...

Hogy "nem tud" az indokolás ellen irányulni, ha a rendelkezést békén hagyja?

Pld. az MKB próbálta velem eljátszani, hogy megfellebbezte az összes pontot az indokolásban, kérte az indokolás megváltoztatását ,lerótta az indokolásra vonatkozó illetéket. Gondolom úgy volt vele, hogy ha az összes indok rossz, majd ettől a rendelkezés is megváltozik. Hát nem jött össze neki.

A felülvizsgálat során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Vagyis a felülvizsgálatra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, ha a tv. eltérően nem rendelkezik ebben a fejezetben.

Ezen értelmezési elv szerint értelmezve pedig ha azonban egy jogerős határozat ellen a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye, akkor a felülvizsgálat során akkor a rendelkezés csak azt tiltja, - a kizáró szabályt szűkítőn értelmezve és nem kiterjesztően az előző passzusra - hogy KIZÁRÓLAG (és szűkítően CSAK) ezeket a kérdéseket érintően felülvizsgálatra kerülhessen sor.

Például a bizonyítékok jogszabálysértő mérlegelésével téves tényállásra jut. De ez végül az ügy érdemére nem hat ki. Mert a bíróság a kérelem szerint döntést hozza meg. Ebben az esetben ez olyan jogszabálysértés, ami nem hatot ki az ügy érdemére.
Viszont kizárólag indoklást illetően kizárja, hogy felülvizsgálatra kerülhessen sor. Mint olyan eset és jogszabálysértés, ami nem volt az ügy érdemére kiható.

Viszont nem zárja ki azt hogy ha a jogerős döntésnek a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye,hogy a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között ezen jogszabálysértés is orvosolható legyen.

Ez ugye a vh pereknél domborodik ki. Ahol mondjuk a bíróság az első oknál, mely alapján a kérelemnek helyt adhat, a további vizsgálattal megáll.
Ez a gyakorlat. De a kérelem meg nem ez. Akkor most a kereset szerint döntött?
Akkor most ez kihatott az ügy érdemére? A welmanni logika szerint az egyik félnek igen a másiknak nem. Aztán majd valaki köröz körbe körbe mert a bíróság mindig csak egy okot vizsgál?

Vagy a másik eset, a létre nem jött kérdésre nem is folytat le a bíróság szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, bizonyítást sem folytat le.
Akkor ez nem az ügy érdemére kiható, mivel az ügyre vonatkozó különeljárás szabályai szerint minden csak indokolás lehet és nem lehet rendelkezés?

Még nem sikerült a fejembe verned a logikádat.

1.-es eset: állapítsuk meg , hogy ez étel romlott. Indokok: 1.2.3.4.5.

Már az 1.-es megáll a többit nem vizsgáljuk.

Ha az én fellebbezésem arra irányul, hogy tessék megvizsgálni a 2-5-ös indokokat is , egyébként meg örülök a döntésnek. Az egy indokolás elleni fellebbezés.

2.-es: Ha nem folytat le szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, ott felteszem a kereset el lett utasítva. Gondolom azt kérem megváltoztatni, ez viszont egy rendes fellebbezés.

A Kúriánál az általános szabályok vannak leszűkítve pld. arra, hogy indokolás ellen nem lehet. Én szerintem az engem nem old fel az ilyen szűkítés alól, hogy a másik benyújtott egy rendeset.

De mondom, lehet, hogy valahol félreértelek.

Ez egy, a felülvizsgáltai eljárásra vonatkozó főtárgyi tilalom.Ha viszont helye van felülvizsgálati eljárásnak, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó kérelem keretei között ezek is vizsgálhatók eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés okán.

A főtárgyi tilalom alá esők közül az indokolás az érdekes.
Különösen egy vh ítéletnél. Ahol a perre vonatkozó különszabályok alapján a bíróságnak minden megállapítása csak indokolás lehet és a rendelkezése csak a végrehajtásra vonatkozhat.

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

Na most azért egyet tisztázzunk. Én nem tudom mi van nálatok, de a Damm-éknál az volt ha jól emlékszem, hogy pld. a d.) pontra meg lett nyerve, aztán menet közben megváltozott a rendszer, az Andrea meg azt kérte, hogy maradjon a d.) pontra vonatkozó rendelkezés csak most már más miatt.

Tehát nem az eredeti keresetét kérte határozatba önteni.

Jó az ellenkérelemben igazad van az jogos. Az egy védekezés, nem kérelem.

Mondjuk nem egyszerű a kérdés.

Mert valóban, ha egyik "a"-t mond , a másik "b"-t. Akkor akár helyt is adhat a keresetnek egy "c" miatt -ezt mondjuk ilyen hivatalból észlelés esetén tudnám elképzelni, bár ott sem, mert ott is azt akkor kérni kell! - , vagy elutasít egy "c" vagy "d" miatt.

Nem vitatjuk ugye, hogy a két kérelmet önálló kérelemként kell kezelni. A csatlakozót is.

Na most akárhova lyukadok ki, amelyik beadvány nem kéri a rendelkezés megváltoztatását részben sem, az az indokolás ellen irányul szerintem...

Hogy "nem tud" az indokolás ellen irányulni, ha a rendelkezést békén hagyja?

Pld. az MKB próbálta velem eljátszani, hogy megfellebbezte az összes pontot az indokolásban, kérte az indokolás megváltoztatását ,lerótta az indokolásra vonatkozó illetéket. Gondolom úgy volt vele, hogy ha az összes indok rossz, majd ettől a rendelkezés is megváltozik. Hát nem jött össze neki.

A felülvizsgálat során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Vagyis a felülvizsgálatra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, ha a tv. eltérően nem rendelkezik ebben a fejezetben.

Ezen értelmezési elv szerint értelmezve pedig ha azonban egy jogerős határozat ellen a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye, akkor a felülvizsgálat során akkor a rendelkezés csak azt tiltja, - a kizáró szabályt szűkítőn értelmezve és nem kiterjesztően az előző passzusra - hogy KIZÁRÓLAG (és szűkítően CSAK) ezeket a kérdéseket érintően felülvizsgálatra kerülhessen sor.

Például a bizonyítékok jogszabálysértő mérlegelésével téves tényállásra jut. De ez végül az ügy érdemére nem hat ki. Mert a bíróság a kérelem szerint döntést hozza meg. Ebben az esetben ez olyan jogszabálysértés, ami nem hatot ki az ügy érdemére.
Viszont kizárólag indoklást illetően kizárja, hogy felülvizsgálatra kerülhessen sor. Mint olyan eset és jogszabálysértés, ami nem volt az ügy érdemére kiható.

Viszont nem zárja ki azt hogy ha a jogerős döntésnek a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye,hogy a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között ezen jogszabálysértés is orvosolható legyen.

Ez ugye a vh pereknél domborodik ki. Ahol mondjuk a bíróság az első oknál, mely alapján a kérelemnek helyt adhat, a további vizsgálattal megáll.
Ez a gyakorlat. De a kérelem meg nem ez. Akkor most a kereset szerint döntött?
Akkor most ez kihatott az ügy érdemére? A welmanni logika szerint az egyik félnek igen a másiknak nem. Aztán majd valaki köröz körbe körbe mert a bíróság mindig csak egy okot vizsgál?

Vagy a másik eset, a létre nem jött kérdésre nem is folytat le a bíróság szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, bizonyítást sem folytat le.
Akkor ez nem az ügy érdemére kiható, mivel az ügyre vonatkozó különeljárás szabályai szerint minden csak indokolás lehet és nem lehet rendelkezés?

Még nem sikerült a fejembe verned a logikádat.

1.-es eset: állapítsuk meg , hogy ez étel romlott. Indokok: 1.2.3.4.5.

Már az 1.-es megáll a többit nem vizsgáljuk.

Ha az én fellebbezésem arra irányul, hogy tessék megvizsgálni a 2-5-ös indokokat is , egyébként meg örülök a döntésnek. Az egy indokolás elleni fellebbezés.

2.-es: Ha nem folytat le szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, ott felteszem a kereset el lett utasítva. Gondolom azt kérem megváltoztatni, ez viszont egy rendes fellebbezés.

A Kúriánál az általános szabályok vannak leszűkítve pld. arra, hogy indokolás ellen nem lehet. Én szerintem az engem nem old fel az ilyen szűkítés alól, hogy a másik benyújtott egy rendeset.

De mondom, lehet, hogy valahol félreértelek.

Ez egy, a felülvizsgáltai eljárásra vonatkozó főtárgyi tilalom.Ha viszont helye van felülvizsgálati eljárásnak, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó kérelem keretei között ezek is vizsgálhatók eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés okán.

A főtárgyi tilalom alá esők közül az indokolás az érdekes.
Különösen egy vh ítéletnél. Ahol a perre vonatkozó különszabályok alapján a bíróságnak minden megállapítása csak indokolás lehet és a rendelkezése csak a végrehajtásra vonatkozhat.

csak kérdés:

miért gond az, hogy egy általam nem kért indokolással szünteti meg a vh-t?

hiszen ha ÉRDEMI tárgyalásra kerül az ügy, akkor abban a perben már megállapítható az általam preferált tényállítás, és a bíróságot sem köti a vh perben adott indokolás tényállítása

korrekt írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

Na most azért egyet tisztázzunk. Én nem tudom mi van nálatok, de a Damm-éknál az volt ha jól emlékszem, hogy pld. a d.) pontra meg lett nyerve, aztán menet közben megváltozott a rendszer, az Andrea meg azt kérte, hogy maradjon a d.) pontra vonatkozó rendelkezés csak most már más miatt.

Tehát nem az eredeti keresetét kérte határozatba önteni.

Jó az ellenkérelemben igazad van az jogos. Az egy védekezés, nem kérelem.

Mondjuk nem egyszerű a kérdés.

Mert valóban, ha egyik "a"-t mond , a másik "b"-t. Akkor akár helyt is adhat a keresetnek egy "c" miatt -ezt mondjuk ilyen hivatalból észlelés esetén tudnám elképzelni, bár ott sem, mert ott is azt akkor kérni kell! - , vagy elutasít egy "c" vagy "d" miatt.

Nem vitatjuk ugye, hogy a két kérelmet önálló kérelemként kell kezelni. A csatlakozót is.

Na most akárhova lyukadok ki, amelyik beadvány nem kéri a rendelkezés megváltoztatását részben sem, az az indokolás ellen irányul szerintem...

Hogy "nem tud" az indokolás ellen irányulni, ha a rendelkezést békén hagyja?

Pld. az MKB próbálta velem eljátszani, hogy megfellebbezte az összes pontot az indokolásban, kérte az indokolás megváltoztatását ,lerótta az indokolásra vonatkozó illetéket. Gondolom úgy volt vele, hogy ha az összes indok rossz, majd ettől a rendelkezés is megváltozik. Hát nem jött össze neki.

A felülvizsgálat során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Vagyis a felülvizsgálatra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, ha a tv. eltérően nem rendelkezik ebben a fejezetben.

Ezen értelmezési elv szerint értelmezve pedig ha azonban egy jogerős határozat ellen a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye, akkor a felülvizsgálat során akkor a rendelkezés csak azt tiltja, - a kizáró szabályt szűkítőn értelmezve és nem kiterjesztően az előző passzusra - hogy KIZÁRÓLAG (és szűkítően CSAK) ezeket a kérdéseket érintően felülvizsgálatra kerülhessen sor.

Például a bizonyítékok jogszabálysértő mérlegelésével téves tényállásra jut. De ez végül az ügy érdemére nem hat ki. Mert a bíróság a kérelem szerint döntést hozza meg. Ebben az esetben ez olyan jogszabálysértés, ami nem hatot ki az ügy érdemére.
Viszont kizárólag indoklást illetően kizárja, hogy felülvizsgálatra kerülhessen sor. Mint olyan eset és jogszabálysértés, ami nem volt az ügy érdemére kiható.

Viszont nem zárja ki azt hogy ha a jogerős döntésnek a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye,hogy a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között ezen jogszabálysértés is orvosolható legyen.

Ez ugye a vh pereknél domborodik ki. Ahol mondjuk a bíróság az első oknál, mely alapján a kérelemnek helyt adhat, a további vizsgálattal megáll.
Ez a gyakorlat. De a kérelem meg nem ez. Akkor most a kereset szerint döntött?
Akkor most ez kihatott az ügy érdemére? A welmanni logika szerint az egyik félnek igen a másiknak nem. Aztán majd valaki köröz körbe körbe mert a bíróság mindig csak egy okot vizsgál?

Vagy a másik eset, a létre nem jött kérdésre nem is folytat le a bíróság szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, bizonyítást sem folytat le.
Akkor ez nem az ügy érdemére kiható, mivel az ügyre vonatkozó különeljárás szabályai szerint minden csak indokolás lehet és nem lehet rendelkezés?

Még nem sikerült a fejembe verned a logikádat.

1.-es eset: állapítsuk meg , hogy ez étel romlott. Indokok: 1.2.3.4.5.

Már az 1.-es megáll a többit nem vizsgáljuk.

Ha az én fellebbezésem arra irányul, hogy tessék megvizsgálni a 2-5-ös indokokat is , egyébként meg örülök a döntésnek. Az egy indokolás elleni fellebbezés.

2.-es: Ha nem folytat le szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, ott felteszem a kereset el lett utasítva. Gondolom azt kérem megváltoztatni, ez viszont egy rendes fellebbezés.

A Kúriánál az általános szabályok vannak leszűkítve pld. arra, hogy indokolás ellen nem lehet. Én szerintem az engem nem old fel az ilyen szűkítés alól, hogy a másik benyújtott egy rendeset.

De mondom, lehet, hogy valahol félreértelek.

Ez egy, a felülvizsgáltai eljárásra vonatkozó főtárgyi tilalom.Ha viszont helye van felülvizsgálati eljárásnak, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó kérelem keretei között ezek is vizsgálhatók eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés okán.

A főtárgyi tilalom alá esők közül az indokolás az érdekes.
Különösen egy vh ítéletnél. Ahol a perre vonatkozó különszabályok alapján a bíróságnak minden megállapítása csak indokolás lehet és a rendelkezése csak a végrehajtásra vonatkozhat.

csak kérdés:

miért gond az, hogy egy általam nem kért indokolással szünteti meg a vh-t?

hiszen ha ÉRDEMI tárgyalásra kerül az ügy, akkor abban a perben már megállapítható az általam preferált tényállítás, és a bíróságot sem köti a vh perben adott indokolás tényállítása

Azért mert a záradékkal indult végrehajtás ügyében ebben az eljárásban hoznak végső határozatot. Abban pedig nem lennék biztos, hogy nem köti.
Mindig az lesz a jogalkalmozói jogértelmezés ahogy könnyebb letudni az ügyet.

A vh perekre vonatkozó különeljárás szabályai alapján pedig minden megállapítása a szerződéssel kapcsolatban a bíróságnak, csak indok lehet. És nem lehet rendelkezés a szerződésre.

Tehát az indoklás itt a vh megszüntetésre vonatkozó okokat tartalmaz és nem pusztán csak tényállást.

Hát csak gondold végig:mondjuk a kereset négy okot mond, azok mindegyike alapján a végrehajtás megszüntetésének van helye és ez a kérelem. Az elsőfok azt mondja ... bocs a négyből nem jött be egyik sem, a kereset alaptalan. Az adós fellebbezik, és az ítéletet a fellebbezés keretei között felülvizsgálja a bíróság. A másodfok azt mondja az elsőfokú ítéletre, hogy a 4 okból 3 esetből helytállóan döntött, DE attól eltérő indokolással helyes csak. 1 estben (okról) pedig tévesen döntött a bíróság, ezért az ítéletet megváltoztatja és a vh-t megszünteti.

Aztán jön a Kúria: ahol is a a jogerős ítéletet már csak a felülvizsgálati kérelem , csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei kötött vizsgálja csak.

Tehát adott egy speciális ítélet. Ahol az indokolásban valójában az ügy érdemére vonatkozó döntések vannak és nem pusztán tényállások. Lehet ezt csavargatni, hogy az csak indok. De csak az van itt leírva, hogy a bíróság álláspontja szerint a felperes kifogása alaptalan, a bíróság álláspontja az, hogy a szerződés létrejött.

Ha igaz lenne matykó fejtegetése, akkor a felülvizsgálati eljárás, mind rendkívüli jogorvoslati eljárás, a pervesztes bank számára a jogerős "okra" nézve a kúria megváltoztathatja az ítéletet, de az elutasított okokra nézve számomra nem teremtene jogorvoslati lehetőséget. Tehát a bank, egy neki kedvezőtlen okot tud a felülvizsgálatban likvidálni, én pedig egy vh megszüntetésre okot adó okot nem tudok újra partiba hozni, felülvizsgáltatni.

basesoft írta: írta:

korrekt írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

Na most azért egyet tisztázzunk. Én nem tudom mi van nálatok, de a Damm-éknál az volt ha jól emlékszem, hogy pld. a d.) pontra meg lett nyerve, aztán menet közben megváltozott a rendszer, az Andrea meg azt kérte, hogy maradjon a d.) pontra vonatkozó rendelkezés csak most már más miatt.

Tehát nem az eredeti keresetét kérte határozatba önteni.

Jó az ellenkérelemben igazad van az jogos. Az egy védekezés, nem kérelem.

Mondjuk nem egyszerű a kérdés.

Mert valóban, ha egyik "a"-t mond , a másik "b"-t. Akkor akár helyt is adhat a keresetnek egy "c" miatt -ezt mondjuk ilyen hivatalból észlelés esetén tudnám elképzelni, bár ott sem, mert ott is azt akkor kérni kell! - , vagy elutasít egy "c" vagy "d" miatt.

Nem vitatjuk ugye, hogy a két kérelmet önálló kérelemként kell kezelni. A csatlakozót is.

Na most akárhova lyukadok ki, amelyik beadvány nem kéri a rendelkezés megváltoztatását részben sem, az az indokolás ellen irányul szerintem...

Hogy "nem tud" az indokolás ellen irányulni, ha a rendelkezést békén hagyja?

Pld. az MKB próbálta velem eljátszani, hogy megfellebbezte az összes pontot az indokolásban, kérte az indokolás megváltoztatását ,lerótta az indokolásra vonatkozó illetéket. Gondolom úgy volt vele, hogy ha az összes indok rossz, majd ettől a rendelkezés is megváltozik. Hát nem jött össze neki.

A felülvizsgálat során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Vagyis a felülvizsgálatra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, ha a tv. eltérően nem rendelkezik ebben a fejezetben.

Ezen értelmezési elv szerint értelmezve pedig ha azonban egy jogerős határozat ellen a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye, akkor a felülvizsgálat során akkor a rendelkezés csak azt tiltja, - a kizáró szabályt szűkítőn értelmezve és nem kiterjesztően az előző passzusra - hogy KIZÁRÓLAG (és szűkítően CSAK) ezeket a kérdéseket érintően felülvizsgálatra kerülhessen sor.

Például a bizonyítékok jogszabálysértő mérlegelésével téves tényállásra jut. De ez végül az ügy érdemére nem hat ki. Mert a bíróság a kérelem szerint döntést hozza meg. Ebben az esetben ez olyan jogszabálysértés, ami nem hatot ki az ügy érdemére.
Viszont kizárólag indoklást illetően kizárja, hogy felülvizsgálatra kerülhessen sor. Mint olyan eset és jogszabálysértés, ami nem volt az ügy érdemére kiható.

Viszont nem zárja ki azt hogy ha a jogerős döntésnek a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye,hogy a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között ezen jogszabálysértés is orvosolható legyen.

Ez ugye a vh pereknél domborodik ki. Ahol mondjuk a bíróság az első oknál, mely alapján a kérelemnek helyt adhat, a további vizsgálattal megáll.
Ez a gyakorlat. De a kérelem meg nem ez. Akkor most a kereset szerint döntött?
Akkor most ez kihatott az ügy érdemére? A welmanni logika szerint az egyik félnek igen a másiknak nem. Aztán majd valaki köröz körbe körbe mert a bíróság mindig csak egy okot vizsgál?

Vagy a másik eset, a létre nem jött kérdésre nem is folytat le a bíróság szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, bizonyítást sem folytat le.
Akkor ez nem az ügy érdemére kiható, mivel az ügyre vonatkozó különeljárás szabályai szerint minden csak indokolás lehet és nem lehet rendelkezés?

Még nem sikerült a fejembe verned a logikádat.

1.-es eset: állapítsuk meg , hogy ez étel romlott. Indokok: 1.2.3.4.5.

Már az 1.-es megáll a többit nem vizsgáljuk.

Ha az én fellebbezésem arra irányul, hogy tessék megvizsgálni a 2-5-ös indokokat is , egyébként meg örülök a döntésnek. Az egy indokolás elleni fellebbezés.

2.-es: Ha nem folytat le szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, ott felteszem a kereset el lett utasítva. Gondolom azt kérem megváltoztatni, ez viszont egy rendes fellebbezés.

A Kúriánál az általános szabályok vannak leszűkítve pld. arra, hogy indokolás ellen nem lehet. Én szerintem az engem nem old fel az ilyen szűkítés alól, hogy a másik benyújtott egy rendeset.

De mondom, lehet, hogy valahol félreértelek.

Ez egy, a felülvizsgáltai eljárásra vonatkozó főtárgyi tilalom.Ha viszont helye van felülvizsgálati eljárásnak, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó kérelem keretei között ezek is vizsgálhatók eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés okán.

A főtárgyi tilalom alá esők közül az indokolás az érdekes.
Különösen egy vh ítéletnél. Ahol a perre vonatkozó különszabályok alapján a bíróságnak minden megállapítása csak indokolás lehet és a rendelkezése csak a végrehajtásra vonatkozhat.

csak kérdés:

miért gond az, hogy egy általam nem kért indokolással szünteti meg a vh-t?

hiszen ha ÉRDEMI tárgyalásra kerül az ügy, akkor abban a perben már megállapítható az általam preferált tényállítás, és a bíróságot sem köti a vh perben adott indokolás tényállítása

Azért mert a záradékkal indult végrehajtás ügyében ebben az eljárásban hoznak végső határozatot. Abban pedig nem lennék biztos, hogy nem köti.
Mindig az lesz a jogalkalmozói jogértelmezés ahogy könnyebb letudni az ügyet.

A vh perekre vonatkozó különeljárás szabályai alapján pedig minden megállapítása a szerződéssel kapcsolatban a bíróságnak, csak indok lehet. És nem lehet rendelkezés a szerződésre.

Tehát az indoklás itt a vh megszüntetésre vonatkozó okokat tartalmaz és nem pusztán csak tényállást.

Hát csak gondold végig:mondjuk a kereset négy okot mond, azok mindegyike alapján a végrehajtás megszüntetésének van helye és ez a kérelem. Az elsőfok azt mondja ... bocs a négyből nem jött be egyik sem, a kereset alaptalan. Az adós fellebbezik, és az ítéletet a fellebbezés keretei között felülvizsgálja a bíróság. A másodfok azt mondja az elsőfokú ítéletre, hogy a 4 okból 3 esetből helytállóan döntött, DE attól eltérő indokolással helyes csak. 1 estben (okról) pedig tévesen döntött a bíróság, ezért az ítéletet megváltoztatja és a vh-t megszünteti.

Aztán jön a Kúria: ahol is a a jogerős ítéletet már csak a felülvizsgálati kérelem , csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei kötött vizsgálja csak.

Tehát adott egy speciális ítélet. Ahol az indokolásban valójában az ügy érdemére vonatkozó döntések vannak és nem pusztán tényállások. Lehet ezt csavargatni, hogy az csak indok. De csak az van itt leírva, hogy a bíróság álláspontja szerint a felperes kifogása alaptalan, a bíróság álláspontja az, hogy a szerződés létrejött.

Ha igaz lenne matykó fejtegetése, akkor a felülvizsgálati eljárás, mind rendkívüli jogorvoslati eljárás, a pervesztes bank számára a jogerős "okra" nézve a kúria megváltoztathatja az ítéletet, de az elutasított okokra nézve számomra nem teremtene jogorvoslati lehetőséget. Tehát a bank, egy neki kedvezőtlen okot tud a felülvizsgálatban likvidálni, én pedig egy vh megszüntetésre okot adó okot nem tudok újra partiba hozni, felülvizsgáltatni.

Értem és igazad is van, csak...

nekem személyesen van olyan ítéletem (vagyonjogi ügyben) ahol a felülvizsi bir azt mondja ki, hogy őt nem köti az ugyan azon ügyben hozott jogerős végzés indokolásában foglaltak, mert azok CSAK ÍROTT DOLGOK így jogerővel nem bírnak...

korrekt írta: írta:

basesoft írta: írta:

korrekt írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

basesoft írta: írta:

matyko78 írta: írta:

Na most azért egyet tisztázzunk. Én nem tudom mi van nálatok, de a Damm-éknál az volt ha jól emlékszem, hogy pld. a d.) pontra meg lett nyerve, aztán menet közben megváltozott a rendszer, az Andrea meg azt kérte, hogy maradjon a d.) pontra vonatkozó rendelkezés csak most már más miatt.

Tehát nem az eredeti keresetét kérte határozatba önteni.

Jó az ellenkérelemben igazad van az jogos. Az egy védekezés, nem kérelem.

Mondjuk nem egyszerű a kérdés.

Mert valóban, ha egyik "a"-t mond , a másik "b"-t. Akkor akár helyt is adhat a keresetnek egy "c" miatt -ezt mondjuk ilyen hivatalból észlelés esetén tudnám elképzelni, bár ott sem, mert ott is azt akkor kérni kell! - , vagy elutasít egy "c" vagy "d" miatt.

Nem vitatjuk ugye, hogy a két kérelmet önálló kérelemként kell kezelni. A csatlakozót is.

Na most akárhova lyukadok ki, amelyik beadvány nem kéri a rendelkezés megváltoztatását részben sem, az az indokolás ellen irányul szerintem...

Hogy "nem tud" az indokolás ellen irányulni, ha a rendelkezést békén hagyja?

Pld. az MKB próbálta velem eljátszani, hogy megfellebbezte az összes pontot az indokolásban, kérte az indokolás megváltoztatását ,lerótta az indokolásra vonatkozó illetéket. Gondolom úgy volt vele, hogy ha az összes indok rossz, majd ettől a rendelkezés is megváltozik. Hát nem jött össze neki.

A felülvizsgálat során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Vagyis a felülvizsgálatra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, ha a tv. eltérően nem rendelkezik ebben a fejezetben.

Ezen értelmezési elv szerint értelmezve pedig ha azonban egy jogerős határozat ellen a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye, akkor a felülvizsgálat során akkor a rendelkezés csak azt tiltja, - a kizáró szabályt szűkítőn értelmezve és nem kiterjesztően az előző passzusra - hogy KIZÁRÓLAG (és szűkítően CSAK) ezeket a kérdéseket érintően felülvizsgálatra kerülhessen sor.

Például a bizonyítékok jogszabálysértő mérlegelésével téves tényállásra jut. De ez végül az ügy érdemére nem hat ki. Mert a bíróság a kérelem szerint döntést hozza meg. Ebben az esetben ez olyan jogszabálysértés, ami nem hatot ki az ügy érdemére.
Viszont kizárólag indoklást illetően kizárja, hogy felülvizsgálatra kerülhessen sor. Mint olyan eset és jogszabálysértés, ami nem volt az ügy érdemére kiható.

Viszont nem zárja ki azt hogy ha a jogerős döntésnek a Pp. 270. § (1)-(2) bekezdései szerint felülvizsgálatnak van helye,hogy a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között ezen jogszabálysértés is orvosolható legyen.

Ez ugye a vh pereknél domborodik ki. Ahol mondjuk a bíróság az első oknál, mely alapján a kérelemnek helyt adhat, a további vizsgálattal megáll.
Ez a gyakorlat. De a kérelem meg nem ez. Akkor most a kereset szerint döntött?
Akkor most ez kihatott az ügy érdemére? A welmanni logika szerint az egyik félnek igen a másiknak nem. Aztán majd valaki köröz körbe körbe mert a bíróság mindig csak egy okot vizsgál?

Vagy a másik eset, a létre nem jött kérdésre nem is folytat le a bíróság szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, bizonyítást sem folytat le.
Akkor ez nem az ügy érdemére kiható, mivel az ügyre vonatkozó különeljárás szabályai szerint minden csak indokolás lehet és nem lehet rendelkezés?

Még nem sikerült a fejembe verned a logikádat.

1.-es eset: állapítsuk meg , hogy ez étel romlott. Indokok: 1.2.3.4.5.

Már az 1.-es megáll a többit nem vizsgáljuk.

Ha az én fellebbezésem arra irányul, hogy tessék megvizsgálni a 2-5-ös indokokat is , egyébként meg örülök a döntésnek. Az egy indokolás elleni fellebbezés.

2.-es: Ha nem folytat le szabályszerű eljárást, tényállást sem derít fel, ott felteszem a kereset el lett utasítva. Gondolom azt kérem megváltoztatni, ez viszont egy rendes fellebbezés.

A Kúriánál az általános szabályok vannak leszűkítve pld. arra, hogy indokolás ellen nem lehet. Én szerintem az engem nem old fel az ilyen szűkítés alól, hogy a másik benyújtott egy rendeset.

De mondom, lehet, hogy valahol félreértelek.

Ez egy, a felülvizsgáltai eljárásra vonatkozó főtárgyi tilalom.Ha viszont helye van felülvizsgálati eljárásnak, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó kérelem keretei között ezek is vizsgálhatók eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés okán.

A főtárgyi tilalom alá esők közül az indokolás az érdekes.
Különösen egy vh ítéletnél. Ahol a perre vonatkozó különszabályok alapján a bíróságnak minden megállapítása csak indokolás lehet és a rendelkezése csak a végrehajtásra vonatkozhat.

csak kérdés:

miért gond az, hogy egy általam nem kért indokolással szünteti meg a vh-t?

hiszen ha ÉRDEMI tárgyalásra kerül az ügy, akkor abban a perben már megállapítható az általam preferált tényállítás, és a bíróságot sem köti a vh perben adott indokolás tényállítása

Azért mert a záradékkal indult végrehajtás ügyében ebben az eljárásban hoznak végső határozatot. Abban pedig nem lennék biztos, hogy nem köti.
Mindig az lesz a jogalkalmozói jogértelmezés ahogy könnyebb letudni az ügyet.

A vh perekre vonatkozó különeljárás szabályai alapján pedig minden megállapítása a szerződéssel kapcsolatban a bíróságnak, csak indok lehet. És nem lehet rendelkezés a szerződésre.

Tehát az indoklás itt a vh megszüntetésre vonatkozó okokat tartalmaz és nem pusztán csak tényállást.

Hát csak gondold végig:mondjuk a kereset négy okot mond, azok mindegyike alapján a végrehajtás megszüntetésének van helye és ez a kérelem. Az elsőfok azt mondja ... bocs a négyből nem jött be egyik sem, a kereset alaptalan. Az adós fellebbezik, és az ítéletet a fellebbezés keretei között felülvizsgálja a bíróság. A másodfok azt mondja az elsőfokú ítéletre, hogy a 4 okból 3 esetből helytállóan döntött, DE attól eltérő indokolással helyes csak. 1 estben (okról) pedig tévesen döntött a bíróság, ezért az ítéletet megváltoztatja és a vh-t megszünteti.

Aztán jön a Kúria: ahol is a a jogerős ítéletet már csak a felülvizsgálati kérelem , csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei kötött vizsgálja csak.

Tehát adott egy speciális ítélet. Ahol az indokolásban valójában az ügy érdemére vonatkozó döntések vannak és nem pusztán tényállások. Lehet ezt csavargatni, hogy az csak indok. De csak az van itt leírva, hogy a bíróság álláspontja szerint a felperes kifogása alaptalan, a bíróság álláspontja az, hogy a szerződés létrejött.

Ha igaz lenne matykó fejtegetése, akkor a felülvizsgálati eljárás, mind rendkívüli jogorvoslati eljárás, a pervesztes bank számára a jogerős "okra" nézve a kúria megváltoztathatja az ítéletet, de az elutasított okokra nézve számomra nem teremtene jogorvoslati lehetőséget. Tehát a bank, egy neki kedvezőtlen okot tud a felülvizsgálatban likvidálni, én pedig egy vh megszüntetésre okot adó okot nem tudok újra partiba hozni, felülvizsgáltatni.

Értem és igazad is van, csak...

nekem személyesen van olyan ítéletem (vagyonjogi ügyben) ahol a felülvizsi bir azt mondja ki, hogy őt nem köti az ugyan azon ügyben hozott jogerős végzés indokolásában foglaltak, mert azok CSAK ÍROTT DOLGOK így jogerővel nem bírnak...

A végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtást kérdését most kell elbírálnia a bíróságnak. Ha ezt a vesztes fél kérheti, én is kérhetem. Nem 7-8 év múlva akarom azt egy másik perben.

Sziasztok!

Megkérdeztem a bankomtól, hogy a tőkém nővekedésére hol hívják fel a figyelmemet! A kockázatfeltáróban csak a törlesztőrészletek nővekedése szerepel!

Úgy láttam, hogy már sokan kivesézték ezt a kérdést! Könyvelés szempontjából sem jó!

Ha a szerződésben nem szerepel a tőke árfolyam kockázat nővekedése, akkor a bank a devizára fog hívatkozni, hogy az nem nő?(a nyilvántartott devizaösszegre gondolok)
Ez elfogadható válasz jogilag?
Ezt nem igy kellene számolni?


A pénztartozás. A kamat

Ptk.231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.